Szentes

Szentes has won the award of Europen Capitals of Biodiversity 2011.  Now Szentes is listed among European cities like Montpellier in France, Hannover in Germany, Kremnica in Slovakia, and Puebla de Sanabria in Spain - they were celebrated togehter in the International Biodiversity Conference in Brussel.This recognition is based on the values of the cities which will persist in the future, as well. "In Szentes things are simply going well, you can feel the energy and motion everywhere. The key to success is the local people's positive attitude, a well operating city administration for 20 years now, the mayor's commitment, and a high-level cooperation " - the Energy Consultant explained.
The main point here I think is the importance of creating the circumstances to inspire greatness, having a commited leader who motivates local people to reach a common goal, and concentrating on things which will bring real values to the community's life. These are the things which make a winning team/organisation.

http://www.miotthonunk.hu/
http://www.capital-biodiversity.eu/2.html

Hatékony otthoni munkavégzés

Nem kell meetingre menni, a közös kávézásokból is kiamardunk, megúsztuk a reggeli és a délutáni csúcsforgalmat, mégis néha úgy érezzük, hogy sok időt pazarolunk az otthoni munkavégzés során. Különösen akkor nehézkes az otthoni munka, ha családtagok, esetleg gyerekek is otthon vannak, így óhatatlanul elterelődik a figyelem a munkáról, és bár sokkal hosszabb időt töltünk otthon munkavégzéssel, mégis az az érzésünk, hogy keveset teljesítettünk. Hogyan lehet növelni az otthoni munkavégzés hatékonyságát?

1. Határozzuk meg, mikor fogunk dolgozni - órára, percre pontosan. Akár a naptárunkba is beírhatjuk, mely időszakban mit fogunk csinálni. A jó tervezés már fél siker. Biztosítsuk a feltételeket, hogy ebben az időszakban háborítatlanul tudjunk dolgozni.
2. Maradjunk távol az internettől - legalábbis azoktól az oldalaktól, amelyeket a munkahelyünkön sem nézegetnénk munkaidőben, gondolok itt a Facebook-ra, és más, privát érdeklődést kielégítő oldalakra. Amikor a munkában szünetet tartunk, akkor természetesen ellenőrizhetjük privát e-mailjeinket, de semmiképp se bonyolódjunk végeláthatatlan chat-elésbe, ádáz vitákba és érvelésekbe bizonyos fórumokon, mert az időnket elveszik, és a figyelmünket is elterelik a munkáról.
3.  Lehetőség szerint válasszuk szét a családi időt a munkaidőtől. Néha ez nehéz, ha otthon dolgozunk, különösen kis gyermekek mellett lehetetlen például telefonos konferenciabeszélgetéseken részt venni, vagy koncentrációt és figyelmet igénylő alkotómunkát végezni. Keresünk valakit, aki gyermekeinkre vigyáz addig, amíg mi egy másik helyiségben dolgozunk, etelfonokat bonyolítunk.
4. Tartsunk tervszerű szüneteket, és használjuk ki annak előnyét, hogy nincs mellettünk a főnökünk, és nem látnak a kollégák, tornázzunk egyet, sétáljunk a kertben, menjünk ki  a terszra friss levegőt szívni, főzzünk magunknak egy teát, stb. Ami kizökkent és feltölt, segíti a későbbi munkavégzés hatékonyságát.
5. Lépj kapcsolatba emberekkel - telefonálj a kollégáidnak, beszéljétek meg az apróbb dolgokat hosszú levelezések helyett, ha a közelben van étkezési lehetőség, ebédelj az otthonod közelében, ahol más emberek is megfordulnak. Ez serkent és inspirál, örömmel térsz vissza dolgozni.
6. Legyen otthonos, barátságos, világos és kényelmes otthoni irodád, ahol hosszú ideig örömmel végzed a munkád nap mint nap. Legyen rend az íróasztalon, és fűzzünk le minden fontos dokumentumot, úgy mint a munkahelyünkön, nehogy szerződések papírrepülőként vagy kávés csésze alátéteként végezzék.

Ha mindezeket megvalósítjuk, nagy valószínűséggel örömteli és hatékony munkát végzünk az otthoni irodánkban.

A távmunka kialakításának lépései

Mint korábban írtam, számos előnye és hátránya lehet a távmunkának, azonban ha körültekintően alakítjuk ki, akkor az előnyeit élvezhetjük elsősorban, a hátrányait pedig megfelelő HR programokkal kezelhetjük.
Hogyan lássunk neki a távmunka kialakításának?
1. Mi a vállalat profilja? Milyen a szervezet, az egymástól való függőségek? Milyen munkakörök vannak?
2. Melyek azok a munkakörök, amelyek távmunkában is elvégezhetőek, és melyek, amelyek nem? Itt a munkakör-elemzés és a szervezeti hálózat vizsgálata szükséges lehet, hogy objektív képet kapjunk a lehetőségekről.
3. Ha megállítottuk, mely munkakörök távmunkásíthatók, nézzük meg, hogy mi kell az adott pozíció(k) betöltőinek, hogy el tudják távolról is látni a munkát (eszközök, adatbázis, belső hálózat illetve hozzáférések, stb.)
4. Vizsgáljuk meg, hogyan tudjuk a távmunkát végző egyének teljesítményét legeredményesebben mérni az adott munkakörökben. Melyek a legfőbb értékelési szempontok? Mitől lesz jó és eredményes a munkakör betöltője? Milyen hasznot várunk tőle a cég számára?

5. Azt is nézzük meg, hogy az adott ember, akit távmunkára szánunk, alkalmas-e távmunka végzésére. Ha igen, és örömmel végezné távmunkában a feladatait, térképezzük fel, kikkel fog később kapcsolatban állni, és miért, milyen gyakran, kiket kell majd kontaktálnia.
6. Ha már mindent alaposan ellenőriztünk, megírtuk az egyén célkitűzéseit, tűzzünk ki rendszeres napokat -  pl. hetente egy napot - amikor megjelenik az irodában közös értekezleteken, vagy bármilyen más okból, ami a folyamatos személyes bevonódást is segíti.
7. Végül képezzük ki, és készítsük fel az egyént a távmunkára. Mondanom sem kell, hogy későbbiekben is támogatni kell, hasonlóan a "belső" munkatársakhoz.
Ha valakit mélyebben érdekel a téma, írjon, és egy részletes kérdőív alapján láthatóvá válik, szervezetében vannak-e távmunkára alkalmas pozíciók, illetve a kijelölt munkatársaknak milyen segítségre van szükség az irodán kívüli munkavégzéshez.

Távmunka

Saját ügyfeleink körében végzett mini kutatásunk azt mutatja, kicsi a távmunka elfogadottsága munkáltatói körökben, munkavállalóként viszont sokan vágynak rugalmas, nem mindig helyhez kötött munkavégzéshez. Ha nem is igényli az ember, hogy folyton otthonról dolgozzon, de a munkaidő kereteit rugalmasan kezelve a teljesítésre fektetné a hangsúlyt, és nem feltétlenül a jelenléte garantálná a jó teljesítést - derült ki a kérdőívekre adott válaszokból.
Tanulmányainkból emlékezhetünk arra, mikor az iparosodás időszakában egykor a gyárakba jártak az emberek dolgozni - ott volt a munkaeszközük, és a vezetőik folyamatosan ellenőrizték, ha kellett, fenyítették őket, és megmondták, mikor mit csináljanak, mikor ehetnek, mehetnek mosdóba, hagyhatják abba a munkát, és hasonlók. Ebből nőtték ki magukat a mai gyárak, irodaházak, kereskedelmi központok. Mivel a munka jellege jelentősen átalakult, a körülmények összehasonlíthatatlanok a régi világéval, sokkal erősebb a specializáció a munka terén, és a technika már nem mérhető távolságra van a régi gépektől, eszközöktől. Mégis, a munka szervezése nem sokat változott - mintha a bizalmatlanság, a kontrolligény vezetné a munka világát még, de sok esetben inkább a biztonságos, bejárt út ad egy stabilitást a munka elvégzésének biztosításához a vezetők részéről. Másfelől a vezetők sem szeretnék elveszíteni szem elől bázisukat, a beosztottaikat, akiket "vezetnek".
Mit nyerhetünk egy jó munkaszervezéssel, amiből akár az is kisülhet, hogy néhány munkakör nem csak az irodából végezhető? Néhány példa:

• teljesítményorientált munkatársakat, akiket a minőség és a határidő vezérel, nem csupán a munkahelyen töltött idő
• alacsonyabb irodafenntartási költséget
• a bejárási költségek terheinek csökkenését
• elégedettebb munkavállalókat, 
• kevesebb városi dugót,
• alacsonyabb légszennyezettséget

Milyen hátrányai lehetnek? Például:

• néhányan visszaélhetnek a kötetlen munkavégzés adta lehetőséggel, és nem dolgoznak, vagy mást (is) csinálnak
• nem lesz hatékony a munkavégzés
• nem jönnek az eredmények, és késő lesz változtatni
• nem lesz képes szocializálódni a távmunkában dolgozó kolléga, kikerül a munkatársak informális köréből, elszigetelődik
• nem kap a kolléga elég információt, kimarad a napi vérkeringésből

Mint látható, az első lista az előnyökkel több objektív tényezőt tartalmaz, mint a második lista, mely főleg feltételezésekből és félelmekből áll. Megfelelő szervezéssel, felkészítéssel, változáskezeléssel  azonban ezeket könnyen ki lehet küszöbölni, főleg, mert vannak már jó példák a világban, amiket érdemes követni. Következő bejegyzésemben arról írok majd, mi szükséges a távmunka kialakításához.

.

Kedvcsináló

Előző bejegyzésemben a pozitív életszemléletről, és a "jó hozzáállásról" írtam. Hogyan tudjuk mindezt megszerezni, és mitől leszünk jó kedvűek a munkában? 


1. Szervezzük hosszú és rövid távú tervek szerint életünket: ezek tartják fenn bennünk a motivációt, és törekvéseinket a folytonos fejlődésre, megújulásra és javulásra. Célok nélkül nem haladunk előre. Mindenek előtt tehát tűzzünk ki célokat életünk fontos területein, melyek természetesen nem csak a munkában, hanem magánéletben, párkapcsolatban, szabadidőben, privát elképzelésekben is megjelennek. A rövid távú célok elérése mindemellett erőt ad a hosszú távú célkitűzések eléréséhez is. 
2. Támaszkodjon a segítőkre: ha van beosztottja vagy asszisztense, delegáljon, válogassa ki azokat  a tevékenységeket, amihez kevés tudás és sok idő szükséges, és adja át munkatársainak. Családja körében töltődjön fel, körükben ne a munkával foglalkozzon, hanem regenerálódjon. 
3. Legyen nagylelkű, dicsérje munkatársait, ha megérdemlik, adjon annyi pozitív visszajelzést, amennyit csak lehet - persze őszintén. Menjen el kollégáival ebédelni, kávézni, és próbáljon velük néha informálisan is beszélgetni. Így a szimpátiájukat biztosan elnyeri, és sokkal szívesebben dolgoznak Önnel, vagy teszik meg, amit kér. 
4. Fogadja el, hogy nem tud mindent megváltoztatni. Vannak dolgok, amiket nem tudunk kontrollálni, és nem minden úgy történik, ahogy szeretnénk Befolyásolni viszont tudjuk a történéseket: a fent említettek is ezt segítik, valamint ha inspirál, jó példát mutat, érdekes és értékes célokat csillant meg, az másokat is mozgásba hoznak. 
5. Nézzen befelé és töltődjön fel: mindegy miben hisz, meditál vagy imádkozik, esetleg jógázik vagy sportol, a lényeg, hogy törődjön a testével és a lelkével. Kell energia ahhoz, hogy megvalósíthassuk a céljainkat. Minden egyes erőfeszítés busásan megtérül, ha helyesen és jó helyre tesszük. Ezáltal mindent gyorsabban és kisebb erőfeszítéssel tudunk elérni. 


Általánosságban ajánlom, hogy foglalkozzon olyan dolgokkal, amelyek a pozitív és előremozdító törekvéseit segíthetik, ábrándozzon, gondolkodjon és tervezzen. Nem csak a "komoly munka" hoz eredményt, hanem az alkotó elme is, ami kipihenten és nyitottan a legtermékenyebb. 

Eredmények

Az ember nem szeret hiába dolgozni, eredményeket vár. Amikor nekilátunk, a fejünkben van a terv, mit is szeretnénk elérni a tevékenységeink során. Mégis gyakran érezzük, hogy bár a tervünk kristály tiszta, és a tudásunk is megvan a munka elvégzéséhez, nem jön az ihlet, nem tudjuk megfelelően elvégezni az adott feladatot, vagy esetleg nincs kedvünk hozzá.
Aki olvasta a rend és tisztaságról szóló bejegyzésemet, az bizonyára a megoldás felét is tudja már: zsúfolt, rendetlen íróasztal nem kedvez a múzsáknak, tehát mindenek előtt pakoljunk el mindent, ami nem kell az adott munkához, és csak a legszükségesebbek maradjanak az íróasztalon.
Ezek után fogalmazzuk meg, pontosan mit szeretnénk megcsinálni. Kinek kell a munkánk? Mihez fogják felhasználni? Kik fogják még látni? Milyen érzések fognak hozzá kapcsolódni? Mitől lesz értékes a munkánk? Egyszóval, próbáljuk meghatározni feladatunk lényegét, nem csak a tervet teljesíteni. Próbáljuk meg "megrendelőnk" szemével nézni , és "ügyfeleink" számára elkészíteni a munkát. Nem utolsó sorban, élvezzük az alkotás örömét, és legyünk hálásak azért, hogy mi teljesíthetjük ezt a feladatot.
Ha teljességgel koncentrálunk a feladatra, megértjük a célját és az értékét, megtöltjük pozitív érzelemmel, akkor képesek leszünk lelkesen és produktívan elvégezni. Ezért nagyon fontos, hogy a munkát nem csupán tudással és készségeinkkel, hanem tervszerűen, pozitív hozzáállással és jó érzésekkel végezzük el. Ez biztosítja a mások számára is értékes eredményeket, a munka számunkra pedig energiát adó, jó érzéseket keltő tevékenység lesz, nem pedig az ellenkezője.

A tervek és a megvalósításuk

Mit ér a terv, ha nem valósítjuk meg? Bizonyára Ön is ült már végeláthatatlan meetingeken, értelmetlen megbeszéléseken, semmit mondó tárgyalásokon, ahol úgy érezte, csak az idejét rabolják, és semmi értelmét nem látta. Készített már sok tervet, ami senkit nem érdekelt, és talán soha valósultak meg.

Tettek nélkül nincs eredmény, ezért minden esetben a legfontosabb: legyen akció, legyen cselekvés, és mérhető eredmény. Az eredmény legyen minden tettnek, minden akciónak az értelme. Akkor viszonylag könnyen lehet majd szelektálni: szükség van erre a meetingre? Szükség van egy újabb dokumentumra? Kell egy újabb workshop?