Távmunka

Saját ügyfeleink körében végzett mini kutatásunk azt mutatja, kicsi a távmunka elfogadottsága munkáltatói körökben, munkavállalóként viszont sokan vágynak rugalmas, nem mindig helyhez kötött munkavégzéshez. Ha nem is igényli az ember, hogy folyton otthonról dolgozzon, de a munkaidő kereteit rugalmasan kezelve a teljesítésre fektetné a hangsúlyt, és nem feltétlenül a jelenléte garantálná a jó teljesítést - derült ki a kérdőívekre adott válaszokból.
Tanulmányainkból emlékezhetünk arra, mikor az iparosodás időszakában egykor a gyárakba jártak az emberek dolgozni - ott volt a munkaeszközük, és a vezetőik folyamatosan ellenőrizték, ha kellett, fenyítették őket, és megmondták, mikor mit csináljanak, mikor ehetnek, mehetnek mosdóba, hagyhatják abba a munkát, és hasonlók. Ebből nőtték ki magukat a mai gyárak, irodaházak, kereskedelmi központok. Mivel a munka jellege jelentősen átalakult, a körülmények összehasonlíthatatlanok a régi világéval, sokkal erősebb a specializáció a munka terén, és a technika már nem mérhető távolságra van a régi gépektől, eszközöktől. Mégis, a munka szervezése nem sokat változott - mintha a bizalmatlanság, a kontrolligény vezetné a munka világát még, de sok esetben inkább a biztonságos, bejárt út ad egy stabilitást a munka elvégzésének biztosításához a vezetők részéről. Másfelől a vezetők sem szeretnék elveszíteni szem elől bázisukat, a beosztottaikat, akiket "vezetnek".
Mit nyerhetünk egy jó munkaszervezéssel, amiből akár az is kisülhet, hogy néhány munkakör nem csak az irodából végezhető? Néhány példa:

  • teljesítményorientált munkatársakat, akiket a minőség és a határidő vezérel, nem csupán a munkahelyen töltött idő
  • alacsonyabb irodafenntartási költséget
  • a bejárási költségek terheinek csökkenését
  • elégedettebb munkavállalókat, 
  • kevesebb városi dugót,
  • alacsonyabb légszennyezettséget
Milyen hátrányai lehetnek? Például:

  • néhányan visszaélhetnek a kötetlen munkavégzés adta lehetőséggel, és nem dolgoznak, vagy mást (is) csinálnak
  • nem lesz hatékony a munkavégzés
  • nem jönnek az eredmények, és késő lesz változtatni
  • nem lesz képes szocializálódni a távmunkában dolgozó kolléga, kikerül a munkatársak informális köréből, elszigetelődik
  • nem kap a kolléga elég információt, kimarad a napi vérkeringésből

Mint látható, az első lista az előnyökkel több objektív tényezőt tartalmaz, mint a második lista, mely főleg feltételezésekből és félelmekből áll. Megfelelő szervezéssel, felkészítéssel, változáskezeléssel  azonban ezeket könnyen ki lehet küszöbölni, főleg, mert vannak már jó példák a világban, amiket érdemes követni. Következő bejegyzésemben arról írok majd, mi szükséges a távmunka kialakításához.

.
Hiba történt a modul működésében